A címben azt ígértem, hogy rövid leszek, úgyhogy ‘Let’s cut to the chase’, vagyis térjünk is a lényegre. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy mi az a fonetikai ábécé, és hogy neked, a nyelvtanulónak, mi hasznod származhat annak ismeretéből a mai, digitális világban.
Kezdjük a fogalmakkal
Fonetika
Magyarul hangtan. Legegyszerűbben megfogalmazva ez a tudományág a nyelv hangzó oldalával, vagyis a beszéddel, a beszédhangok vizsgálatával foglalkozik. Így értelemszerűen amikor fonetikusan írunk le egy szót, az azt jelenti, hogy a kiejtése szerint írjuk le.
Az IPA
Az IPA az International Phonetic Alphabet rövidítése, magyarul Nemzetközi Fonetikai Ábécé. A szavak fonetikus átíráshoz használt szimbólumokat (nem betűket!) tartalmazza. Ha ismerjük ezt az ábécét, akkor bármilyen nyelv bármilyen szavát képesek leszünk helyesen kiejteni anélkül, hogy meghallgatnánk.
Az IPA megalkotásának lényege az volt, hogy az egyes hangok jelölésére legyen 1-1 konkrét karakter, ami mindegy, milyen nyelvről van szó, ugyanazt a hangot jelöli. Pl. ha a magyar Józsi, az angol Bobby és az azerbajdzsáni Rashid ránéznek erre a szimbólumra: tʃ elméletileg mindegyikük ugyanazt a hangot fogja kiolvasni (ami egy ‘cs’ hang, pl. a magyar ‘csend’, ‘kulcs‘, vagy az angol ‘church’ és ‘situation’ szavakban hallható).
Az egyes hangok kiejtése mellett ráadásul a szavak hangsúlyozását is le tudjuk vele írni. Például a fentebb említett ‘situation’ szó így néz ki átírva: /ˌsɪtʃuˈeɪʃn/ Láthatod, hogy az elején alul, a közepén felül van egy kis vessző. A fenti a főhangsúlyt, a lenti a másodhangsúlyt jelöli, vagyis ebből tudjuk, hogy az eɪʃn szótagot kell legjobban megnyomnunk, amikor kimondjuk a szót.
A teljes ábécét, ha kíváncsi vagy, itt tudod megnézni és meghallgatni (ne ijedj meg tőle 😀 )
Ha megnézted a táblázatot, azt láthattad, hogy a hangok sorokba és oszlopokba vannak rendezve. A rendezési elv alapja az, hogy a szánkban hol és hogyan képezzük az egyes hangokat.
Mint az a nevéből kiderült, ez egy nemzetközi ábécé, vagyis a fenti táblázat az összes hangot tartalmazza, nem csak az angolt. A továbbiakban fókuszáljunk egy kicsit csak az angolra.
Az angol hangok
Tudtad, hogy bár csak 26 betű van az angol ábécében, kb. 44 hangot különböztetünk meg? Ráadásul az egyes nyelvjárásokban felfedezhetők eltérések is a kiejtésben. Általában 2 fő változatot szoktuk emlegetni, a brit angolt és az amerikai angolt. A brit angol hangjait itt, az amerikai angolét pedig itt találod.
És ráadásként itt egy szuper videó egy angol anyanyelvű tanártól az English Like a Native csatornáról, amiben megnézheted a szájmozgást is az egyes hangok ejtése során.
Neked miért lehet hasznos?
Kérdezheti magától az ember, hogy miért kéne neki ilyen bonyolult szimbólumokat pluszban megtanulni, mikor az angol helyesírástól is égnek áll már a haja. Ráadásul manapság, amikor a zsebükben a telefonunk, állandóan online vagyunk, és minden információ rögtön elérhető, van-e még bármi gyakorlati haszna az IPA szimbólumok ismeretének?
Szögezzük le, hogy jogosak ezek a kérdések. Manapság már nem olyan lényeges, mint régebben volt, amikor csak nyomtatott szótárakból tudott tájékozódni az ember. Most már akármilyen online szótárt megnyithatunk, és egyből meg tudjuk hallgatni a szavak kiejtését.
Inkább akkor lehet ez hasznos, amikor papíron tanulunk, és pl. egyes szavak helyes kiejtését nem tudjuk megjegyezni. Ilyenkor mit csinál az átlag tanuló? Fogja a füzetét, és leírja a szó mellé „magyarul”, pl. window (vindó). Mi ezzel a baj? Hogy nem így mondjuk a szót. A w nem v. Vagyis, továbbra is rosszul fogja mondani a szót, mert olyan hangot akart magyar betűkkel leírni, ami nincs a nyelvünkben. (Meg amúgy is, hogyan néz már ki. 😀 )
Másrészt, mikor sok szónál kell ezt eljátszani, nem lesz időd, se türelmed minden egyes darabnál megállni és megguglizni, ráadásul lehet, hogy többször vissza kell nézned egy-egyhez, mert nem jegyezted meg. Nem egyszerűbb akkor már inkább megtanulni pár extra karaktert, és gyorsan odakörmölni a szó mögé? Egy kis plusz energiabefektetést igényel az elején, persze, de hamar megtérül, és nem is olyan nehéz, mint amilyennek elsőre tűnhet.
Összességében én azt mondom, hogy ma is van még gyakorlati haszna a fonetikai ábécé ismeretének, főleg az olyan nyelvek esetén, ahol a leírt szó és a kiejtett szó sokszor fényévekre van egymástól. A sok-sok hallgatás, videónézés mellett ez a plusz ismeret hasznos kiegészítő lesz a helyes kiejtés elsajátításában, és nagyban megkönnyítheti azt.
Te tanultad a fonetikai ábécét angolórákon? Mennyire találtad/találod hasznosnak? Oszd meg véleményedet a kommentben!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg és nyomj egy like-ot! <3
Felhasznált források:
https://www.britannica.com/topic/International-Phonetic-Alphabet
https://mersz.hu/dokumentum/m26smny2__324/
